Válasz:
Szegélyszigetelés és dilatációs fúgák szükségesek minden esztrichbetonhoz, függetlenül attól, hogy sugárzó vagy nem sugárzó fűtésről van szó! A DIN 18560 szabvány „Esztrichek és fűtött esztrichek szigetelőrétegen” c. 2. részében egyértelműen ez áll: „Az esztrich dilatációs terveit az építőmesteri munkák tervezőjének kell biztosítania...” A fűtésben részt vevő esztrichbeton felületén háromféle dilatációs hézagot kell figyelembe venni.
A kerület menti hőtágulást szegélyszigeteléssel kell ellátni a környező falak vagy egyéb építményelemek, pl. ajtókeretek mentén. A szegélyszigetelés feladata, hogy biztosítsa az esztrichtest tágulását, és az épület többi része felé a szerkezet testhanghang-szigeteléseként is működik.
Az esztrichmezők között elasztikus anyaggal kitöltött dilatációs hézagok az esztrichet teljes vastagsága mentén elkülönítik, és biztosítják a hosszirányú tágulást.
A zsugorhézagokat a frissen kiöntött esztrichbe vágják be pl. kőműveskanállal. A bevágás nem lehet mélyebb a rétegvastagság egyharmadánál. A zsugorhézagok rendeltetése az, hogy az esztrich száradási időszaka alatti erőhatásokat feloldja. Ezt követően a hézagok lezárhatók, amennyiben nem ajtóterületen vannak. Ebben az esetben a zsugorhézagot a padlószintig kell feltölteni.
A dilatációs terv a sugárzó fűtési rendszer szempontjából nagyon fontos, mert így a fűtősi körök kialakítását a dilatációs tervhez lehet igazítani, hiszen a dilatációs hézagokat csak hozzávezetőcsövek keresztezhetik. Az itt áthaladó hozzávezetőcsöveken kb. 30cm hosszú védőcsövet kell alkalmazni.
A dilatációs hézagokat a padlóburkolat síkjában is ki kell alakítani. Már korán tisztázni kell a hézagok helyzetét, ha a padló kő- vagy járólapburkolatot kap, mivel ezek elhelyezése befolyásolja a hézagok elhelyezkedését.
Bővebb információért:
Klikkeljen ide
|